Telefonos közvélemény-kutatás hív: valódi felmérés vagy ürügy?
A közvélemény-kutatók véletlenszerűen generált számokat is hívhatnak, de be kell jelenteniük a hívószámaikat az NMHH-nak, és meg kell mondaniuk a hívás célját. Ha a „kérdőív” bankkártyaadatot, okmányszámot vagy fizetést kér, az nem felmérés: bontsd a hívást.
Foglald össze ezt a cikket:
Egy telefonos közvélemény-kutatás lehet teljesen szabályos: a törvény megengedi, hogy a kutatók véletlenszerűen képzett számokat hívjanak. A valódi kutató azonban megmondja, ki ő és mi a kutatás célja, a hívószámát előre bejelenti a hírközlési hatóságnak, és soha nem kér bankkártyaadatot, okmányszámot vagy pénzt. Ha ilyet kér, az nem felmérés, hanem ürügy.
Hívhat egy közvélemény-kutató akkor is, ha nem adtam meg neki a számomat?
Igen. Az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) 162. § (5) bekezdése szerint a közvélemény-kutatási célú kapcsolatfelvétel történhet úgy is, hogy a kutató nyilvános adattár nélkül, a rendelkezésre álló számtartományból véletlenszerűen képzett számot tárcsáz. A (8) bekezdés szerint ilyenkor a kutató köteles tájékoztatni téged arról, hogy a számod véletlenszerű számképzésből származik, és hogy milyen célból végzi a kutatást. A (9) bekezdés szerint az ilyen hívás kizárólag közvélemény-kutatás céljából történhet, reklámra nem.
Honnan tudom, hogy valódi kutató hív?
A törvény (6) bekezdése szerint a közvélemény-kutató a kutatás megkezdése előtt 30 nappal köteles bejelenteni a hívószámát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) és a hírközlési szolgáltatónak. Az NMHH ezeket a számokat a honlapján, a közvélemény-kutatási hívószámok listáján közzéteszi. Ha a hívó számát ott nem találod, az már ok a gyanúra.
Hívás közben érdemes megkérdezni:
- Melyik cég vagy intézet végzi a kutatást, és kinek a megbízásából?
- Mi a kutatás célja?
- Honnan van meg a számod? (Véletlenszerű számképzésnél ezt magától is el kell mondania.)
Milyen kérdés után tegyem le azonnal?
- Bankkártyaszám, CVV-kód, netbanki adat vagy SMS-kód. A KiberPajzs szerint ezeket soha senkinek ne add meg.
- Személyi igazolvány, jogosítvány vagy TAJ-szám. Az NMHH a vishing támadásokról szóló cikkében leírja, hogy a csalók hivatalosnak tűnő ürüggyel kérik el ezeket az azonosítókat személyazonosság-lopás céljából.
- Fizetés vagy „nyeremény”. Ha a kérdőív végén díjat kell fizetni vagy ajándékért adatot kell megadni, az nem kutatás.
- Ajánlat. Ha a „felmérésből” termékajánlat lesz, az reklámhívás, nem közvélemény-kutatás.
Megtilthatom, hogy közvélemény-kutatók hívjanak?
Igen. A törvény szerint a véletlenszerű számképzéssel indított hívásoknál akkor sem hívhatnak, ha:
- kimaradtál az előfizetői névjegyzékből (telefonkönyvből), vagy ott kifejezetten kizártad a közvélemény-kutatási célú felhasználást, vagy
- a szolgáltatódnál évente legalább egyszer nyilatkoztál, hogy ellenzed az ilyen kapcsolatfelvételt.
Figyelem: az (5a) bekezdés szerint ha ezt az éves nyilatkozatot nem teszed meg, úgy kell tekinteni, hogy nem ellenzed a közvélemény-kutatási hívásokat. A (7) bekezdés szerint a szolgáltató a nyilatkozatot tett előfizetőknél a kutatót mint hívó felet letiltja. Gépi, automata hívórendszer a 162. § (1) bekezdése szerint közvélemény-kutatásra szintén nem használható, ha ezt ellenzed.
Mi a különbség a piackutatás és a közvélemény-kutatás között?
A piackutatásra más szabály vonatkozik. A 162. § (1) bekezdése szerint automata hívórendszer piackutatásra csak előzetes hozzájárulásoddal alkalmazható, a (2) bekezdés pedig tiltja a közvetlen üzletszerzési, közvélemény- vagy piackutatási célú kapcsolatfelvételt olyan előfizetővel, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen hívást fogadni. A véletlenszerű számképzésre vonatkozó kivétel csak a közvélemény-kutatásra él.
Mit tegyek, ha gyanús volt a hívás?
- Ne folytasd a beszélgetést, és ne adj meg több adatot.
- Jegyezd fel a számot, és nézd meg, szerepel-e az NMHH listáján.
- Tiltsd le a számot, ha nem szerepel, és ismétlődik. Az NMHH a spamhívásokról szóló cikkében azt is írja, hogy a felvett hívás jelezheti a csalóknak, hogy aktív számot találtak.
- Ha a személyes adataid kezelését kifogásolod, a NAIH-hoz fordulhatsz; a NAIH tájékoztatása szerint az egyszerű e-mailben küldött, eljárást kérő beadványt nem tekinti benyújtottnak.
- Ha adatot vagy pénzt csaltak ki, értesítsd a bankodat, és tegyél feljelentést a rendőrségen.
Ha tudni szeretnéd, mások kaptak-e már hívást ugyanarról a számról, nézd meg a NoCallon.
Ez az oldal általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.
Források és ellenőrzés
Ellenőrizve:
- Jogtár – 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (160. §, 162. §)
- NMHH – Közvélemény-kutatási hívószámok
- NMHH – A hanghívások veszélyei: a vishing támadás
- KiberPajzs – Vishing
- NAIH – A Hatóság eljárásai
- NMHH – Hogyan szabadulhatunk meg a spam hívásoktól?
A számozás, a szolgáltatói eszközök és a bejelentési eljárások változhatnak. Az érzékeny lépéseket ellenőrizze a hivatkozott hivatalos hatóságnál.
Cikk részletei
A NoCall által áttekintett szerkesztőségi tartalom, gyakorlati háttérrel a gyanús hívások és üzenetek felismeréséhez.
Gyanús hívást kaptál?
Keresd meg a számot a NoCallban, mielőtt adatot osztanál meg, visszahívnál vagy bármilyen hivatkozásra kattintanál.
Keressen rá egy telefonszámra vagy egy cégnévre (MVM, Magyar Telekom és Yettel...), és nézze meg, hogy bejelentették-e már spamként.
Nyomozz tovább
Nézd meg, ki hív ezekről a közösség által jelentett előhívókról és jegyzékekből.

